Balaton és Trianon

2020. július 26.

96 diákkal és 8 kísérőtanárral még egy vonatra is bonyolult felszállni, hát még olyan programokat szervezni számukra, hogy a lehető legjobban érezzék magukat, de testileg, szellemileg és lelkileg is többlettel térjenek haza. A szervező tanárok már február óta készültek erre a nemes feladatra, melybe első körben huszonöt 11-12. évfolyamos diákot vontak be. Április-május folyamán volt némi izgalom, hogy a COVID 19 engedi-e terveink megvalósulását, de szerencsére végül meg tudtuk tartani a Nagytábort. A keretmesét Trianon 100 éves évfordulója adta, az öt 20 fős csoportba osztott diáksereg az elcsatolt országrészek neveit vette fel, majd tartott saját vidékéből előadásokat. A Király Miklós tanár úr által vezetett népdaléneklés közben hazafiasságot erősítő dalok is előkerültek, a Jávor Balázs tanár úr által irányított néptáncesten pedig mezőségi táncokat volt alkalmunk megismerni. A tánc és éneklés más keretek között is előkerült: Keszey tanár úr szalontánc estje mellett együtt hódoltunk a legújabb divatnak, a „Just Dance!”-nek is. Természetesen a 80-as, 90-es évek magyar slágereinek karaoke-éneklése sem maradt el. A lelki biztonságot a reggeli zsolozsmák jelentették, melyen nagy létszámban vonultak fel a diákok a korai időpont ellenére, a reggeli és esti imákat tanárok és tanulók felváltva tartották. A test megmozgatására sportverseny, akadályverseny, számháború, a Badacsony megmászása és éjszakai túra, valamint a szabadidőben játszható sok-sok sportpillanat adott alkalmat. Ha pedig valaki ezen programok ellenére sem tudta megmutatni képességeit, a tábor végi „Ki mit tud?” számára is lehetőséget biztosított.

Az utolsó gondolat a köszöneté: köszönjük a táborhelyszínt és a kiváló étkezéseket a Bonyhád község önkormányzatának üdülőjét üzemeltető Tóth családnak, akik minden óhajunknak igyekeztek eleget tenni. Köszönjük az ifiknek az együttműködést és a fiatalabb diákok lelkesítését, név szerint Kiss Balázsnak és Miticzky Máténak a technika működtetését, előbbinek a számháborús számokat, Méri Andrásnak az éjszakai túrát, Csapodi Kingának és Juhász Evelinnek a sorversenyt, Pozsonyi Annának és Csabai Olivérnek az akadályversenyt, Pintér Balázsnak a reggeli zsolozsmák vezetését, Luntz Dominiknak és Nagy Zsombornak a sportversenyek lebonyolítását, Dadányi Annának a közreműködést a kézműveskedésben. Kiss Kittinek és Gogescu Mártinak a reggeli tornákat, Mák Grétának, Luntz Dominiknak, Szlávik Bencének és Pozsonyi Annának az imákat. Köszönjük a Gimnázium 1687 Alapítvány támogatását. Végül köszönjük a szervező tanárok közreműködését: Dankházi tanárnőnek a 104 nyakkendő megvarrását és a kézműveskedés bonyolítását, Illési tanárnőnek a kapcsolattartást az ifikkel, Bátai tanárnőnek a lelki támogatást végig a tábor folyamán. Keszey tanár úrnak a táncokat, Andréka tanár úrnak a sportversenyek vezetését és a vízi mentést (erre szerencsére nem volt szükség), Király tanár úrnak a reggeli ébresztést és mindenféle éneklések vezetését, Jávor tanár úrnak pedig a néptáncoktatást és minden tanárnak az állandó jelenlétet.

Végül álljon itt egy kedves diákunk szerkesztett véleménye is. Azért pont ez, mivel még a tábor végének délutánján elkészült, és mindent tartalmaz, ami fontos. Köszönjük Pusztai Emese 9.B-s tanulónak a sorokat:

„Ha valakitől megkérdezzük, milyen volt a nyári iskolai tábor, a válasz nem csak egyszerűen az lesz, hogy jó, ennél sokkal, de sokkal összetettebb.

A 2020-as balatoni EKG Nagytábor, Bonyhád önkormányzatának alsóbélatelepi diákszállójában több volt, mint jó. Egy együtt töltött idő akkor igazán jó, ha a társaságban azok lehetünk, akik szeretnénk lenni.

Ha olyan emberekkel vagyunk, akik mellett jobb emberekké válunk, elmondják hibáinkat, segítenek átlépni nehézségeinken. Mellettük a mosoly nem csak egyszerű mosoly, hanem egy őszinte görbe vonal, ami azt mutatja: köszönöm, hogy itt vagy nekem, hogy boldog lehetek.

Megtanultunk együtt dolgozni, örülni, nevetni, átéltünk kudarcot, veszekedést, de végül mindig segítettünk egymásnak. A táborban nem te meg én voltam, hanem MI voltunk. Egy társaság, egy csapat, egy család, akikkel átéltünk egy életre szóló kalandot, egy emléket, napokat, hetet, pillanatokat, amit sosem feledünk el.

Szeretnék köszönetet mondani tanáriamnak, akik őszinte odaadással, lelkiismerettel szervezték a programokat. Az IFI-knek, hogy úgy vigyáztak ránk, mint féltő szüleink. Köszönöm a csapatoknak, hogy ilyen jól összetartottak, szerették, segítették egymást. 

Köszönöm, EKG, ezt a fantasztikus élményt. 

Hálás vagyok, hogy EKG-s lehetek

Vissza a(z) kirándulások oldalraLengyelországi osztálykirándulás,
Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium Admin E-mail